Történelem

Minden nép arra törekszik, hogy megismerje a múltját. Az írás, olvasás után, a történelem az egyik legrégibb tananyag. Nekünk, Medveieknek, bőven van mit megtanulnunk, elvégre immár hétszázötven esztendős a történelmünk.
Aki a múltat nem ismeri, az nem tud eligazodni a jelen zűrzavarában, így nem találja meg a helyes utat a jövőhöz. Bárhol él az ember, a gondolkodásmódját, kultúráját, erkölcsét lényegesen befolyásolja az, ha a nemzedékek ismerik szülőföldjüket, vagy a sors kijelölte helytörténetét, őseinek-lakóinak dolgait, küzdelmét.

Utódainkért, önmagunkért kell tudnunk azt, hogy kik voltunk, kik vagyunk.

Morva László – polgármester

 

Figyelmükbe ajánljuk a következő érdekességeket!

  •   Medve Község rövid története
  •   Testvértelepülésünk – Györujfalu története
  •   Végh Ferenc: Medue –Medve 1138-2005
  •   A medvei futball története 1957-1997
  •   Medvei Magyar Tannyelvű Óvoda
  •   Medvei Magyar Tannyelvű Alapiskola

Medve község rövid története

Ősi település, átkelőhely a Nagy-Duna bal partján, Szlovákia délnyugati csücskében, a Csallóközben, azon belül is a Csilizközben terül el Medve község. Az első írásos emlék a falu létezését illetően 1252-ből származik Villa Medwe néven. Ebben az időben Pozsony vármegyéhez tartozott; itt vezetett a folyón keresztül a Pozsonyba vivő postaút. A XIX. században gőzkomp közlekedett, ma azonban már híd ível át a Dunán, amit 1939-ben kezdtek építeni és ünnepélyes átadására 1943. Március 15-én került sor.
A későbbiekben a falu két néven is szerepel Nagy-, illetve Egyházas-Medve és Kis-Medve, mely utóbbi egyes oklevelekben Kenderes-Medve néven is szerepel. A falu nevének magyarázatával kapcsolatban több feltevés is ismeretes. Egyesek szerint egy ősrégi családnévről kapta nevét. Mások szerint medvék éltek ezen a helyen, és a név innen ered.
A 13. század végén a Héderváry család birtokába került. A 20. század elejéig Győr vármegyéhez tartozott.
A Duna bal partján, a Győrrel szemközti oldalon fekvő községet a török teljesen elpusztította. Ez időben pusztult el Medve ősi katolikus plébániatemploma is, melyről a Pázmány-féle jegyzék is mint ősi templomról beszél, s mely egyike lehetett a Csallóköz első templomainak; minden bizonnyal ez volt a csilizközi falvak első temploma.
Az 1609. évi összeírás mindkét településen csak halásztanyákat emleget.
A török kiűzése után a Héderváry-Viczay család Kenderes-Medvét nem, de Egyházas-Medvét felújíttatta, s ide az uraság németeket telepített, akik a falut Weisskirchennek (fehér templomnak) nevezték el.
Történelme folyamán mindvégig a Héderváry grófok birtoka volt. A győri káptalan csak később jutott itt gazdasághoz. Ennek a helyét őrzi a mai napig az „Apáti“ elnevezés, ahol szőlőtermeléssel foglalkoztak.
Medve pecsételt okirata 1780. január 8-án kelt. Benne az 1733-as /év/ szám látható. Alatta két ovális helyeződött el: az egyiknek a peremére M. E. /a község első és utolsó két betűje/ betűk kerültek, alatta /feltehetően egy csoroszlya; a másik oválisba egy felfordított lebegő ekevasat rajzolt a vésnök úgy, hogy közöttük földből kinövő három
kalászos búzaszál áll. /A Medve község kötelékébe letelepedni óhajtókról szóló, 1887. szeptember 30-án kelt oklevélben vízszintesen ovális pecsét látható, felül MEDVE KÖZSÉG, alul PECSÉTJE írással. /
A község területe 1046 ha. Lakóinak száma 564.
A község kulturális emléke az 1800-as években klasszicista stílusban felépült egyhajós Szent Anna templom. 1855-ben nagyobb része elpusztult, mivel a tűz martalékává lett. A hívők nagy szorgalmának köszönhetően 1860-ra újjáépítették, és a mai napig ez a templom található meg a falu közepén. 2002. július 26-án, Szent Anna napján templomunk új belső felújítással büszkélkedhetett, ami ezen a napon került felszentelésre.
A templom mellett működött a község iskolája, melynek létezése már a 16. századtól nyomon követhető, melybe a környező falukból is jártak diákok. Napjainkban is működik, viszont sokkal kisebb létszámmal mint az eddigi évek bármelyikében. Egy épületben folyik a legkisebbek nevelése (óvoda) és a magyar tannyelvű alapiskola működése.
A lakosság örökös harcban állt a természeti elemekkel. 1895-ben a Duna átszakította a gátat. Olyan mély örvény maradt a helyén, melynek mélységét a mai napig sem sikerült megállapítani. Ez az úgynevezett „apáti gödör“, melynek csak a széle sekély.

1945-ben kezdődött a tömegszervezetek megalakulása. Az elsők között a Csemadok helyi szervezete volt. A szervezet keretén belül színjátszócsoport is működött. A kulturális élet és tevékenység jelentős fejlődésnek indult.
1956 telén a községet jegesárvíz pusztította. A jég megindítását a hídról történő robbantás segítette elő.
A legnagyobb természeti csapás az 1965-ös árvíz volt. A járási és a helyi árvízvédelmi bizottság mindent megtett annak érdekében, hogy a katasztrófát elkerüljék.
Az intézkedések ellenére azonban a Duna Kulcsod község kataszteri határában, az úgynevezett csicsói öreg szivattyúteleptől 1000 méterre nyugatra 1965. június 17-én átszakította a gátat. A bezúduló víz nagy sebességgel áramlott minden irányba. Azonnal megkezdődött a lakosság mentése és kitelepítése. Az árvíz a természet számára is óriási katasztrófa volt. A vadállomány teljesen elpusztult, csupán néhány állat menekült meg. Az ár haragját közgát építésével igyekeztek megfékezni. A hullámtéri oldalon terméskövekkel megrakott uszályokat sűllyesztettek el. Ma egy emlékmű jelzi a katasztrófa helyét, amely a töltésen található.
Az 1970-es évektől a falu lakossága fokozatosan csökken. Több ház ma már csak mint hétvégi nyaraló használatos.
1997. július 13-ra elkészült Medve község címere és zászlaja, amelyeket a templomban szenteltek fel. A község címere zöld színű alapon egy sárga oroszlánt ábrázol. A jobb kezében egy kard látható. A falu határa a Duna hullámterét tekintve tájvédelmi terület.
A táj nyugodtsága ideális környezet a horgászni és pihenni vágyó emberek számára. A község területén keresztül haladó kerékpárút a Bős-i vízierőmű mellett egészen Pozsonyig vezet.
Medve község neve mindenhol ismerősen cseng, és ez annak köszönhető, hogy Pozsonytól Komáromig itt található az egyetlen híd Magyarország és Szlovákia közt,mely „Medve - Vámosszabadi határátkelőhely“ néven használatos.

Testvérfalu

Győrújfalu rövid története

Falunk nevének első okleveles említése 1328-ból való. Akkoriban néhány halászházból álló település, ún. halászbokor lehetett a falunk.

Évszázadokkal később is amolyan egyutcás falu. Ez az egy utca a mostani II. Rákóczi Ferenc utca, amit sokáig csak öregutcának hívtak. Földesurai többször is változtak. Baráti Pál 1341-ben Újfalut Szentviddel és Esztergetővel együtt cserébe átadta Károly Róbertnek. Héderváry Pál 1471-ben elzálogosítja Újfalut Vrac Mihály kisbajcsi földesúrnak. Héderváry István 1518-ban elzálogosítja kisbaráti és újfalusi birtokait Ákosházi Sárkány Amrusnak.

II. Lajos király 1526-ban Héderváry Ferenc nándorfehérvári bánt Szabács, Zalánkemén és Nándorfehérvár várainak törökkel szembeni feladásáért jószágvesztésre ítélte. Birtokait, köztük Újfalut is a király Bakics Pálnak adta. I. Ferdinánd 1532-ben megtudván, hogy Héderváry István Szapolyaihoz pártolt, birtokait Újfaluval együtt elzálogosítja. Azokat néhány évre megint Bakics Pál kapta meg. 1594-ben Szinán pasa elfoglalja Győrt. Török kézre kerül Újfalu, majd az egész Szigetköz. Vége-hossza nem volt a lakosság zaklatásának, rablásnak és gyilkolásnak. A török alatt többször is leég a falu. A lakosság nagy része elmenekült, erdőkben, nádasokban húzták meg magukat, vagy biztonságosabb vidékre költöztek. A dúlás elmúltával kezdték újra betelepíteni a falut akkori földesurai. Héderváry János és Czobor Imre 1609-ben a visszatelepülő jobbágyoknak minden jobbágyteher alól 10 évre szabadságot adtak. Később a Révay, Miskey és Jékey családoknak is voltak földbirtokaik a Szigetközben.

"Mikor és miképp szerzett birtokot a Miskey család? nem tudjuk, de 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta." /Megy. Lvt. 9/1663/

Kara Musztafa török nagyvezír 1683 nyarán Bécs elfoglalására indult. A fősereg a bécsi úton haladt. A Tatár, Örmény, Oláh, Rác és még ki tudja, milyen nációból szalajtott segédcsapat a Szigetközön özönlött végig. Elképzelhetetlen gyilkolást, gyújtogatást és rablást vittek végbe. A falu újra elnéptelenedett, az enyészet és a végromlás képeit mutatta. Ennyi sok dúlás és fosztogatás után nagyon lassan gyarapszik a falu. Majd ötven év múlik el, amíg 1734-ben Újfalu a szabados községek közé tartozik, ami annyit tett, hogy az adót egy összegben fizethette földesurának. Így abban az évben többet nem háborgatták őket. Újfalunak még 1785-ben is csak 224 lakosa van. A jobbágyokon és zselléreken kívül ekkor már 4, egytelkes (27-34 hold) köznemes család is él a faluban. 1809-ben újra ellenség járt a hazában. Június 13-án Győrtől északra, a Szigetközben összpontosított francia LASALLE könnyűlovas hadosztály egységei falunk előtt sorakoztak fel. Újfalu és Zámoly között harcokra is sor került.

 

A lajmai csata

A jászkun nemesi felkelők huszárezredét a Szigetközben Héderváron, és a környékbeli falvakban szétszórva a hadvezetés előőrsön felejtette. Egy nagyobb francia támadás esetén a szétaprózott egységeket könnyen leverték volna. Az ezredet Józsa Imre káplár mentette meg. A Győrből Hédervár felé vezető úton Újfalu és Zámoly között a lajmai árok hídjánál várták a franciákat. A felkelőknek az árok és az azt környező kisebb erdőség fái és bokrai kiváló természetes fedezéket nyújtottak. Újfalu felől az országúton közeledő franciák minden fedezék híján könnyű célpontot képeztek. Józsa Imre káplár 12 társával álló napig tartotta a hidat, ezalatt Vojnics Mihály a jászkunok ezredese összeszedte a szétaprózott ezredet, és Mosonnál átvitte a Dunán. A Napóleon elleni nemesi felkelésben falubeliek is részt vettek. Volt olyan köznemes család, ahonnan többen is.

Alig telik el 40 év, és újra hadak járása lesz a Szigetköz. Csányi László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy 1848-ban ismeretlen okok miatt leégett a falu. A községi irattár nagy része elhamvadt. Akkoriban egyesek tudni vélték, hogy vasas németek gyújtották fel a falut, mivel a lakosság a szabadságharcosokat támogatta. Egy 1849. május 18-i jelentés szerint Újfaluból az alábbiak vettek részt a szabadságharcban:

Czinger Sándor
ifj. Forrás József
id. Forrás József
Tóth József
Jakus György
Forrás József
Tüskés István
Szigeti Sándor
Sarus János
Horváth József
Szigeti Józsefné szolgája

Egy 1850-es és egy 1867-es jelentés szerint honvédek voltak még az alábbi személyek:

Molnár Antal
Nagy József
Nagy János
Szabó Pál
Laska Vince
Kaszás Ferenc
Szalai Ferenc
Lipold Vince

Újfalu 1849-ben kb. 320 lelket számlált. Ilyen kis faluból 19 fő honvédnak állt, ez nem rossz arány!

A falu lakosságának az elemekkel is sokszor kellett viaskodnia. Hol árvíz, hol tűzvész pusztított. Árvizek voltak 1838, 1897, 1901 években

.
A legborzasztóbb pedig, amely a szigetközi falvak arculatát megváltoztatta és a legnagyobb pusztítást okozta az 1954. évi árvíz volt.

A tűzvészek megakadályozásáról szóló szabályrendelet szerint 1889. augusztus 28-án megalakult a helyi Önkéntes Tűzoltó Egylet, amely az idő során sokszor bizonyította, hogy a vészben ütőképes erőt képvisel emberéletek és anyagi javak oltalmára.

1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd főherceget, Habsburg trónörököst. Egy hónapjára, július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának "Mire a falevelek lehullnak, otthon lesztek szeretteitek körében győztesen" - mondotta magabiztosan Vilmos német császár a katonáinak. A négy évig tartó világégésben sok győrújfalui katona is szenvedett. Sokan elestek, eltűntek, vagy sérülten, rokkantan tértek haza. Falunkban az első világháborúnak 15 hősi áldozata lett.

Nevük a katolikus templom előtti téren álló hősi emlékművön olvasható. A túlélő katonák legtöbbjének arcképét és katonai életrajzát a falu történetéről szóló könyv első világháborúról szóló fejezete tárgyalja.

A második világháború még több áldozatot követelt, mint az első. Húsz személyt veszített el kis falunk. Sajnos sokuk úgy elveszett a kegyetlen háborúban, hogy még hír sem érkezett róluk. Ma sem tudjuk, mi lett velük, nevüket a hősi emlékmű őrzi.

Legyen áldás az elhunyt hősök emlékezetén, mi, a mai kor emberei pedig tanuljunk életük példáján

.
Könyv
Tisztelt olvasó, tudatjuk, hogy a Végh Ferenc: Medve – Medue című könyve, mely archív térképeket és fényképeket tartalmaz a községi hivatalban megvásárolható 5 euróért.